Jelentős változtatásokat vezet be a Magyar Nemzeti Bank új vezetése a szabadságok nyilvántartásával és kiadásával kapcsolatban. A döntés hátterében egy olyan ügy áll, amely az elmúlt időszakban komoly közérdeklődést váltott ki.
A nyilvánosságra került adatok szerint Matolcsy György korábbi jegybankelnök munkaviszonyának megszűnésekor összesen bruttó 170 millió forintos kifizetésben részesült. Ennek egyik része egy 48 millió forintos versenytilalmi juttatás volt, a másik pedig egy rendkívül jelentős, bruttó 122 millió forintos szabadságmegváltás.
A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint Matolcsy György 12 éves jegybankelnöki időszaka alatt összesen 470 nap szabadságra volt jogosult. Ebből azonban csupán 148 napot vett igénybe, így 322 nap ki nem vett szabadság halmozódott fel. A hatályos munkajogi szabályok alapján ezt a munkaviszony megszűnésekor pénzben kellett megváltani.
A számok sokakat megleptek. A 322 nap gyakorlatilag több mint nyolc évnyi szabadságnak felel meg, amely végül több mint százmillió forintos kifizetést eredményezett. Az eset újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan kezelik a magas rangú állami vezetők szabadságait és juttatásait.
A jegybank új vezetése szerint éppen ezért van szükség a szabályok szigorítására. Az MNB közlése alapján a jövőben olyan rendszert kívánnak működtetni, amely nem teszi lehetővé, hogy a munkavállalók hosszú éveken keresztül halmozzák fel ki nem vett szabadságaikat. A cél az, hogy a szabadságokat rendszeresen vegyék ki, és ne keletkezzenek olyan jelentős összegek, amelyeket végül a munkaviszony megszűnésekor kell egy összegben kifizetni.
A változtatás nemcsak a jegybankelnököt, hanem az intézmény valamennyi dolgozóját érintheti. Az új rendszer részeként felülvizsgálják a szabadságkiadás és nyilvántartás teljes folyamatát, hogy elkerüljék a hasonló helyzetek kialakulását.
Az ügy természetesen politikai és társadalmi vitákat is generált. Sokan azt hangsúlyozzák, hogy a kifizetés jogszerű volt, hiszen a munkajogi szabályok alapján történt. Mások szerint ugyanakkor már önmagában az a helyzet problémás, hogy ilyen mértékű szabadságfelhalmozás egyáltalán létrejöhetett.
Az biztos, hogy a 122 millió forintos szabadságmegváltás az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó személyi juttatás lett az elmúlt években. Az MNB új vezetése most azt ígéri, hogy a jövőben hasonló esetekre már nem kerülhet sor, mert a szabályozás ezt nem fogja lehetővé tenni.
A kérdés most már az, hogy az új rendszer valóban képes lesz-e megakadályozni az ilyen mértékű felhalmozásokat, és sikerül-e hosszú távon átláthatóbbá tenni a közpénzek felhasználását.
