JelentĆs vĂĄltoztatĂĄsokat vezet be a Magyar Nemzeti Bank Ășj vezetĂ©se a szabadsĂĄgok nyilvĂĄntartĂĄsĂĄval Ă©s kiadĂĄsĂĄval kapcsolatban. A döntĂ©s hĂĄtterĂ©ben egy olyan ĂŒgy ĂĄll, amely az elmĂșlt idĆszakban komoly közĂ©rdeklĆdĂ©st vĂĄltott ki.
A nyilvĂĄnossĂĄgra kerĂŒlt adatok szerint Matolcsy György korĂĄbbi jegybankelnök munkaviszonyĂĄnak megszƱnĂ©sekor összesen bruttĂł 170 milliĂł forintos kifizetĂ©sben rĂ©szesĂŒlt. Ennek egyik rĂ©sze egy 48 milliĂł forintos versenytilalmi juttatĂĄs volt, a mĂĄsik pedig egy rendkĂvĂŒl jelentĆs, bruttĂł 122 milliĂł forintos szabadsĂĄgmegvĂĄltĂĄs.
A Magyar Nemzeti Bank tĂĄjĂ©koztatĂĄsa szerint Matolcsy György 12 Ă©ves jegybankelnöki idĆszaka alatt összesen 470 nap szabadsĂĄgra volt jogosult. EbbĆl azonban csupĂĄn 148 napot vett igĂ©nybe, Ăgy 322 nap ki nem vett szabadsĂĄg halmozĂłdott fel. A hatĂĄlyos munkajogi szabĂĄlyok alapjĂĄn ezt a munkaviszony megszƱnĂ©sekor pĂ©nzben kellett megvĂĄltani.
A szĂĄmok sokakat megleptek. A 322 nap gyakorlatilag több mint nyolc Ă©vnyi szabadsĂĄgnak felel meg, amely vĂ©gĂŒl több mint szĂĄzmilliĂł forintos kifizetĂ©st eredmĂ©nyezett. Az eset Ășjra rĂĄirĂĄnyĂtotta a figyelmet arra, hogyan kezelik a magas rangĂș ĂĄllami vezetĆk szabadsĂĄgait Ă©s juttatĂĄsait.
A jegybank Ășj vezetĂ©se szerint Ă©ppen ezĂ©rt van szĂŒksĂ©g a szabĂĄlyok szigorĂtĂĄsĂĄra. Az MNB közlĂ©se alapjĂĄn a jövĆben olyan rendszert kĂvĂĄnnak mƱködtetni, amely nem teszi lehetĆvĂ©, hogy a munkavĂĄllalĂłk hosszĂș Ă©veken keresztĂŒl halmozzĂĄk fel ki nem vett szabadsĂĄgaikat. A cĂ©l az, hogy a szabadsĂĄgokat rendszeresen vegyĂ©k ki, Ă©s ne keletkezzenek olyan jelentĆs összegek, amelyeket vĂ©gĂŒl a munkaviszony megszƱnĂ©sekor kell egy összegben kifizetni.
A vĂĄltoztatĂĄs nemcsak a jegybankelnököt, hanem az intĂ©zmĂ©ny valamennyi dolgozĂłjĂĄt Ă©rintheti. Az Ășj rendszer rĂ©szekĂ©nt felĂŒlvizsgĂĄljĂĄk a szabadsĂĄgkiadĂĄs Ă©s nyilvĂĄntartĂĄs teljes folyamatĂĄt, hogy elkerĂŒljĂ©k a hasonlĂł helyzetek kialakulĂĄsĂĄt.
Az ĂŒgy termĂ©szetesen politikai Ă©s tĂĄrsadalmi vitĂĄkat is generĂĄlt. Sokan azt hangsĂșlyozzĂĄk, hogy a kifizetĂ©s jogszerƱ volt, hiszen a munkajogi szabĂĄlyok alapjĂĄn törtĂ©nt. MĂĄsok szerint ugyanakkor mĂĄr önmagĂĄban az a helyzet problĂ©mĂĄs, hogy ilyen mĂ©rtĂ©kƱ szabadsĂĄgfelhalmozĂĄs egyĂĄltalĂĄn lĂ©trejöhetett.
Az biztos, hogy a 122 milliĂł forintos szabadsĂĄgmegvĂĄltĂĄs az egyik legnagyobb visszhangot kivĂĄltĂł szemĂ©lyi juttatĂĄs lett az elmĂșlt Ă©vekben. Az MNB Ășj vezetĂ©se most azt ĂgĂ©ri, hogy a jövĆben hasonlĂł esetekre mĂĄr nem kerĂŒlhet sor, mert a szabĂĄlyozĂĄs ezt nem fogja lehetĆvĂ© tenni.
A kĂ©rdĂ©s most mĂĄr az, hogy az Ășj rendszer valĂłban kĂ©pes lesz-e megakadĂĄlyozni az ilyen mĂ©rtĂ©kƱ felhalmozĂĄsokat, Ă©s sikerĂŒl-e hosszĂș tĂĄvon ĂĄtlĂĄthatĂłbbĂĄ tenni a közpĂ©nzek felhasznĂĄlĂĄsĂĄt.
